Szopornyica

(disztemper).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szopornyica a kutya és a rokonai hevenyen lezajló, néha azonban elhúzódó, lázas betegsége, amely főként a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutjában, valamint idegrendszeri és ritkábban bőrkiütéses tünetekben nyilvánul meg.

A betegség Európában már a XVIII. második fele óta ismert. A betegség világszerte, így nálunk is gyakran előfordul, a kutyák többsége egy éves kora előtt találkozik a vírussal.

A betegség terjesztésében a fertőzött kutyának van döntő szerepe, amely már a lappangási idő alatt ürítheti a vírust különféle váladékaival, elsősorban az orrváladékkal és a vizelettel. A fertőzés közvetlen érintkezéssel vagy takarmány, ivóvíz, eszközök közvetítésével terjed. Városi településeken a sűrű érintkezési lehetőségek miatt a kutyák fiatalabb korban fertőződnek. A betegség egyes vidékeken 3-4 évenként kifejezett járványokat okoz.

A szájon át vagy belégzéssel felvett vírus a torok tájéki nyirokszövetekben szaporodik el, majd a véráramba jut. A vérben a vírus macrophagokban található meg, és ezzel elárasztja az egész szervezetet. A viraemiával (vírus szaporodása a vérben) kezdődő lázas szakaszban, amely többnyire 4-7 napig tart, a vírus főként a lép, a csontvelő és a nyirokcsomók szöveteiben szaporodik el.

A lappangási idő többnyire 3-7 nap. Az esetek jelentős részében, főként a szabadban, jól tartott és egyébként egészséges kutyákon, a meleg évszakokban a fertőzés tünetmentesen vagy olyan enyhe lázas tünetekkel zajlik le, hogy nem veszik észre. Ritkán, nagyon érzékeny kutyákon, a betegség túlheveny alakját észleljük, amikor a lázas és levert kutyák 1-2 nap alatt elhullanak.

A betegség megelőzésének útja a kutyák rendszeres, preventív célú vakcinázása. Erre a célra élő törzset tartalmazó oltóanyagok vannak forgalomban.