Hasnyálmirigy

 

 

 

 

 

 

A hasnyálmirigy számos funkciót ellátó szerv. Az általa termelt emésztőenzimek révén részt vesz a táplálék bélben történő emésztésében, másrészt a véráramba különböző hormonokat választ ki.
 
Hasnyálmirigy gyulladás.

 

Legtöbben nem is gondolnánk, hogy a nem megfelelő minőségű ételekkel történő etetéssel hatalmas egészségügyi károkat okozhatunk kedvenceinknek. A magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek tartós fogyasztása a kutyáknál ugyanis súlyos, akár életveszélyes állapothoz - többek között - a hasnyálmirigy akut gyulladásához vezethetnek.  

 A hasnyálmirigy a gerincesek egyik legfontosabb belső elválasztású mirigye, melynek kiemelkedő szerepe van a cukor lebontásában, illetve létfontosságú, az emésztéshez elengedhetetlen enzimek termelésében. Mindaddig, míg valamilyen probléma nem merül fel, szinte nem is tudunk e szerv létezéséről. Amikor azonban kutyánknál diagnosztizálja az állatorvos a hasnyálmirigy-gyulladást, latin nevén pancreatitist, nagyon komolyan kell venni az utasításokat és a kezelést, mert kedvencünk élete lehet a tét. 

Tünetek.


A hasnyálmirigy problémák tünetei számos más, gyomor- illetve bélrendszeri betegségre is jellemzőek lehetnek, így ha az alább leírtak nagy részét tapasztaljuk kutyánkon, mindenképp forduljunk állatorvoshoz! 

Az akut pancreatitis tünetei a kutyáknál a következők lehetnek:

-    hányás
-    hasmenés
-    széklet állagának megváltozása (olajos jellegű)
-    étvágytalanság
-    lesoványodás
-    bágyadtság
-    levertség
-    has felfúvódása
-    fájdalom hastájékon
-    hőemelkedés, láz
-    kiszáradás
 
A pontos diagnózis felállítása mindig az állatorvos dolga, aki minden bizonnyal ultrahangos és/vagy röntgen- illetve laborvizsgálatot is el fog végezni beteg kedvencünkön. Amikor ugyanis a hasnyálmirigy gyulladásban van, másfajta enzimeket (pl.: lipáz) kezd el termelni, továbbá megnő a vérsüllyedési érték és a fehérvérsejt-szám is, így már a vérkép is árulkodó lehet. Sok esetben azonban sem a fizikális vizsgálat (tapintás), sem pedig az előzőekben felsoroltak nem vezetnek megnyugtató és biztos eredményre. Ilyen esetekben sajnos csak egy meglehetősen drasztikus teszt elvégzése hozhat 100%-kos diagnózist, ez pedig a hasnyálmirigy-biopszia, vagyis a szövetkimetszés a szervből. A gyakorlott orvos azonban gyorsan, fájdalommentesen el tudja végezni a beavatkozást kedvencünkön.

Kiváltó okok.

Amikor a kutyánk táplálékot vesz magához, a hasnyálmirigye enzimeket bocsát ki, melyek a vékonybélben aktiválódnak és segítségükkel megy végbe az emésztés. Bizonyos esetekben azonban a hasnyálmirigy magától elkezd enzimeket termelni, melynek okát a tudomány egyelőre nem ismeri. A „felesleges” enzimek végül a mirigy gyulladásához vezetnek. Ugyanez lehet az eredménye annak is, ha ebünket zsíros, nem kutyának való ételekkel etetjük. A túletetésből adódó elhízás egyébként is számos betegség kialakulását okozhatja, de ha más rendellenesség is fennáll kutyánknál (pl.: hormonális hatások, öröklött problémák, paraziták jelenléte stb.), fokozott a hasnyálmirgy betegségeinek (pl.: cukorbetegség), így a gyulladásnak előfordulása is. Bizonyos kutyafajok ráadásul érzékenyebbek: míg a yorkshire terrierek gyakrabban esnek áldozatul e kórnak, addig például a labradoroknál viszonylag ritkán fordul elő.

Mint azt fentebb is említettük, a túlsúly rendkívüli módon megnöveli a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélyét. Azonban ezen kívül más okok is vezethetnek a betegség létrejöttéhez. Gyakori, hogy egyes gyógyszerek tartós szedésének (pl.: szív-és keringési rendszer gyógyszerei, vízhajtók stb.) mellékhatásaként jelentkezik a betegség. Sok esetben bizonyos fertőzések (vírusok, baktériumok), vagy más szerv megbetegedései is okozhatnak hasnyálmirigy-gyulladást, ezek közül a leggyakoribbak: a herpesz-vírus, májmétely-fertőzés (és más paraziták), daganatos megbetegedések, epekő kialakulása, epevezeték-elzáródás, a záróizom deformációi, epilepszia, pajzsmirigy-működés rendellenességei stb. Természetesen ezekben az esetekben könnyebben alakul ki a hasnyálmirigy állandó kóros állapota, azaz krónikus gyulladás. Némely baleset során, (autóbaleset, zuhanás stb.) a gerinc, illetve a porckorong sérülései mellett a hasnyálmirigy gyulladása szintén megjelenhet. A felsoroltakon kívül rizikófaktort jelenthet még az előrehaladott kor és az ivartalanítottság is.


Kezelés és utógondozás.

A megfelelő kezelést az állatorvos választja meg, attól függően, hogy mi okozza a gyulladást, illetve milyen súlyos kutyánk állapota. A diagnózis felállítását követően a legelső az életveszélyes, majd a kellemetlen és fájdalmas, kutyánkat kínzó tünetek megszüntetése. Az állatorvos ezért rendszerint - a kiszáradás elkerülése érdekében – infúzió bekötésével pótolja az elvesztett folyadékot. Ezzel egy időben természetesen hányást és hasmenést csillapító szereket is adagolnak az állat szervezetébe. Nagyon fontos, hogy a hasnyálmirigy gyulladása során a biztos diagnosztizálást követő első-második napon semmiféle étel-ital, de még gyógyszer sem kerülhet szájon át kedvencünk gyomrába! Ezért mindenképp szükség van az állatorvos beavatkozásra, felügyeletére, aki intravénás úton, injekciókkal és végzi a kezelést. Kutyánk mindenképpen kap majd gyulladáscsökkentő és - szükség szerint – fájdalomcsillapító készítményeket is. Gyakran kerül sor antibiotikumok alkalmazására is. 

A kémiai kezelés mellett azonban a gazdiknak is óriási szerepük van kedvencük gyógyulásában. A diagnózis felállítása után haladéktalanul meg kell kezdenünk a szigorú diétát. Az első-második nap infúziós kezelését követően kutyánknak kizárólag zsírmentes, könnyű, kis mennyiségű ételt kell biztosítanunk. Ne feledkezzünk meg a sok folyadékról sem, hiszen el kell kerülnünk az esetleges kiszáradást. Kedvencünk vizében feloldhatunk bizonyos vitamin-készítményeket, vagy nyomelem- és ásványi anyag-pótló szereket is, termesztésen konzultálva az állatorvossal. 
 
A hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő állat étrendje speciális, alig-alig tartalmazhat zsírokat, cukrot. Igyekezzünk jó minőségű, de sovány húst adni kedvencünknek, amely a fehérje pótlására szolgál. Erre a célra jó lehet a szárnyashús, a marhaszív, esetleg a főtt tojás is, melyek kiváló fehérjeforrások, ráadásul viszonylag alacsony a zsírtartalmuk. 

Mindenképp szükséges szénhidrátokat is a táplálékba kevernünk a kalóriaszükséglet fedezése érdekében. Ez elsősorban a főzött gabonaféléket jelent, esetleg teljes kiőrlésű kenyeret. A hüvelyes zöldségeket (bab, borsó) mellőzzük mivel puffasztó hatásúak.  Ilyenkor jó szolgálatot teszünk bágyadt, beteg ebünknek azzal, ha a táplálékot apró darabokra vágjuk, vagy megdaráljuk. Szerencsésebb, ha a kisebb edény helyett egy nagyobb etetőtálban helyezzük el az ételt, hogy kutyánk jobban érezze illatát és szívesebben fogyassza el azt. Kevesen tudják, de ilyenkor nem kell az ételt megmelegíteni, mivel a hideg táplálék kevésbé készteti hányásra kedvencünket. 
A beteg, lábadozó kutyát, ha lehet, otthon, ismerős környezetben ápolja a gazdája. Megszokott, biztonságot és szeretet nyújtó környezetben kedvencünk ugyanis gyorsabban gyógyul. A beteg állat ápolásához ugyanakkor a türelem és a figyelem mellett némi szakértelemre is szükség lehet. Mindenképp tanácsos az állatorvos utasításai szerint eljárni az ápolási időszakban is, például a gyógyszerek beadásával vagy a kötések cseréjével kapcsolatban. Kiemelkedő tényező ilyenkor a kutya fekhelyének, valamint a helyiségnek a tisztántartása és a megfelelő hőmérséklete is. Jó, ha tudjuk, hogyan segíthetünk, illetve hova fordulhatunk, ha hirtelen rosszabbra fordulna kutyánk állapota. Tisztában kell lennünk azzal, hogyan mérjük testhőmérsékletét. Jó, ha lázas időszakokban a hőmérséklet-változásokat feljegyezzük, mivel ez fontos információkkal szolgálhat az orvos számára.
Ha a fent leírtakat maradéktalanul betartjuk, s még időben felfedezzük az árulkodó jeleket, valamint tisztában vagyunk a rizikó-faktorokkal, az egyébként egészséges kutyánk nagy valószínűséggel egy-két hét alatt felépül ebből igen súlyos betegségéből. A teljes gyógyulást követően nagy valószínűséggel teljes életmódváltásra lesz szüksége kedvencünknek. Azaz, az addig túlsúllyal küszködő ebünknek új étrendre, új etetési szokásokra, több mozgásra lesz szüksége. A diétát tehát a betegség elmúltával is tartsuk, bár enyhíthetünk annak szigorán. Egy dologban mindenképp maradjunk – kutyánk érdekében – következetesek: a túlzottan zsíros és cukros „jutalomfalatokat” száműzzük örökre az étrendből, mert ha nem tesszük, az a hasnyálmirigy-gyulladás újbóli kialakulásával és akár végzetes következményekkel járhat.

A megkérdezett, több évtizede praktizáló állatorvos szerint a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában a legnagyobb szerepet a nem megfelelő táplálás okozza. A gazdák legtöbbször rosszul szoktatják, vagy nem is nevelik kutyáikat arra, hogy ne egyenek az emberi ételből. Mi több, ők adják a finom falatokat a kedvenceiknek, holott ezek az élelmiszerek általában rengeteg káros anyagot, emellett nagy mennyiségű zsírt tartalmazhatnak. Sok esetben, a gyógyulás után a visszaesés okoz gondot, azaz a hasnyálmirgy-gyulladást követő felépülés nem tarthat soká, mivel a zsírmentes diéta előírásait nem követik. A szakember szerint a kiegyensúlyozott összetételű táplálék és a sok mozgás sokat segíthet a megelőzésben és kutyánk fitten tartásában.
 
Idült hasnyálmirigy elégtelenség.

 

Ha a hasnyálmirigy emésztő enzimeket termelő része valamilyen ok miatt károsodik, akkor a táplálék emésztésében és felszívódásában zavarok keletkeznek. Gyakran jelentkezik fiatal német juhászokban, egyéb fajtáknál inkább a középkorú kutyák betegsége. A betegek jó étvágy mellett is rossz kondícióba kerülnek, gyakori bélsárürítés figyelhető meg, néha hányás is
előfordul. A széklet jellegzetes világos színű, zsíros, nyálkás, emésztetlen eleség darabokat tartalmazhat. Vér és bélsár vizsgálattal diagnosztizálható a kórkép, mely diétával és enzim pótlással kezelhető.