L2-HGA

 

 

 

 

 

 

 

Hidroxi-glutársav vizelés (L-2-Hydroxiglutaric aciduria; L-2-HGA)

 

 

A betegséget elõször emberben írták le, amelynek oka egy meghatározott kromoszómán (14q22.1) található gén mutációjának az eredménye.

A hidroxi-glutársav vizelés, mint betegség a központi idegrendszer mûködésének folyamatos, progresszív állapotromlásával jellemezhetõ, mely az esetek 50 %-ában epilepsziában és a koponyacsontok aránytalan túlnövekedésében (macrocephalia) nyilvánul meg. A macrocephalia döntõen a normálisnál nagyobb agyvelõ (megalencephalia) rendellenesség miatt alakul ki, amely gyakran a méhen belüli fejlõdés során kialakuló vízfejûség (hydrocephalus) következménye. A betegség során a vizeletben, a vérben és az agyfolyadékban (liquor; cerebrospinalis folyadék) megnõ az L-2-hidroxi-glutársav szintje. Mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) a kromoszómákon különbözõ rendellenességek mutatkoznak. Beszámoltak arról, hogy homozigóta térképezés módszerével sikerült az L-2-hidroxi-glutársav vizelésért felelõs gént azonosítani. A vizsgálatok során kilenc mutációt találtak, melyekbõl kettõ ú.n. törléses (deléciós) mutáció. Ezek a 14q22.1 kromoszómán a C14orf160 jelzésû génben fordultak elõ. Ezt a gént duraninnak nevezték el. A duranin kódol feltehetõen egy olyan mitochondrális fehérjét, amely homológ a FAD-függõ oxidoreduktáz enzimmel. Ennek az enzimnek a funkcionális szerepe a köztes (intermedier) anyagcserében még tisztázásra vár.

 

1) Milyen tüneteket mutatnak a kutyák L-2-HGA jelentkezésekor?

 

L-2-HGA tünetei a központi idegrendszerben (elsõsorban az agyban) – mind kan mind szuka kutyában – alakulnak ki. A bevezetõ klinikai tünetek elsõ megjelenése 6 hónapos és 1 éves kor között a leggyakoribb (de kivételes esetekben akár 7 éves korig is elhúzódhat). A kutyákban az epilepsziás rohamok egy vagy több klinikai tünete, ínkoordinált mozgás (ataxia vagy bizonytalan járás), görcsök, izommerevség vagy izgatottság és megváltozott viselkedés (fokozatos elbutulás, például a fal merev bámulása, asztal alá és sarokba húzódás, engedetlenség, szobatisztaság elfelejtése) utal a betegség jelentkezésére.

 

2) Mi is az L-2-HGA (L-2-hidroxi-glutársav vizelés)?

 

Az L-2-hidroxi-glutársav vizelés (L-2-Hydroxyglutaric aciduria) az idegrendszer anyagcseréjében fellépõ (neurometabolikus) zavar. A hidoxi-glutársavnak, mint számos más szerves savnak a vizeletben történõ ürülése az anyagcsere veleszületett rendellenességének eredménye. Annak ellenére, hogy a humán orvoslásban már 1980. óta ismerik a betegséget, csak kisfokú elõrelépés történt annak genetikai vagy anyagcsere okának megértése irányában. Ezért nem tudják pontosan mi a betegség konkrét oka, de feltehetõen az anyagcsere folyamatok egyikének öröklött problémája áll a háttérben.

 

3) Hogyan lehet diagnosztizálni a betegséget?

 

Az L-2-HGA-nak nincsenek specifikus klinikai tünetei, mivel hasonló tünetek fordulnak elõ epilepszia, agydaganat és agyhártya-gyulladás esetén is. Szerencsére az L-2-HGA mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) jellegzetes képet mutat (lásd fent), amely lehetõvé teszi a fenti betegségektõl történõ elkülönítését (differenciál diagnózisát). Éppen ezért sok beteg kutya diagnózisa az MRI felvételen alapul. Az L-2-HGA diagnosztizálása elvégezhetõ úgy is (akár tipikus MRI diagnózis kiegészítésére, vagy ha nem áll rendelkezésre MRI vizsgálati lehetoség), hogy stabil izotóp felhasználásával, gázkromatográfiás spektrofotométerrel kimutatják az L-2-hidroxi-glutársav megemelkedett szintjét a vér és vizelet mintákban.

 

4) Mi történik, ha a kutya vizsgálata pozitív?

 

A vizsgálat eredményérõl egyaránt tájékoztatják a tulajdonost és a kezelõ állatorvost, de azt teljes bizalommal kezelik, és nem teszik közzé. Mivel ez egy öröklött hiba, ajánlatos az ilyen kutyát a tenyésztésbõl kivonni. A beteg kutya szülei tünetmentes hordozók, ezért további tenyésztésük nem tanácsos. Abban az esetben, ha a szülõk a tenyésztésre nézve különösen pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, a tenyésztési stratégiát úgy kell meghatározni, hogy a lehetõ legkisebb mértékre csökkenjen annak esélye, hogy a betegséget tovább örökítsék. A betegséget okozó génnek a populációból történõ teljes felszámolása nem lehetséges genetikai teszt nélkül.

 

5) Hogyan lehet felismerni melyik vérvonal terhelt az L-2-HGA-val?

 

Bár minden tenyésztõnek azt javasolják, hogy lehetõleg kerüljék az ismerten L-2-HGA hordozó kutyák tenyésztésben tartását, ennek ellenére a vizsgálati eredményeket bizalmasan kezelik.

 

6) Staffordshire bull terrier kölyök vásárlása esetén kell-e aggódni az L-2-HGA miatt?

 

A Staffordshire bull terrier tenyésztés Angliában bár számos genetikai problémával terhelt, mindezek ellenére a kölykök nagy százaléka egészséges és boldog. Egyébként szerencsére az L-2-HGA ritka betegség, és az angol staffordshire bull terrier tenyésztõk teljes mértékben együttmûködnek az Állategészségügyi Szolgálattal (Animal Health Trust) annak érdekében, hogy felszámolják ezt a nemrég megismert betegséget. Az Állategészségügyi Szolgálat azon dolgozik, hogy kifejlesszenek egy olyan genetikai tesztet (kifejlesztése az angol staffordshire bull terrier tenyésztõk folyamatos együttmûködése mellett történik), mellyel képesek a betegség hordozóinak felismerésére. Ha idõközben a tulajdonos úgy dönt, hogy mégsem kívánja a vásárolt kölyköt tenyésztésbe fogni, erre az esetre létezik egy új teszt a beteg kutyák kiszûrésére. Ezt a tesztet a tenyésztõ vagy a kezeloõ állatorvos az Állategészségügyi Szolgálaton keresztül érheti el (amely olcsóbb akkor, ha a tenyésztõ az egész almot vizsgáltatja), és amellyel megállapítható, ha a kölyök beteg, de eredménytelen akkor, ha csak rejtett hordozó. A hordozókban nem jelentkezik a betegség, de amennyiben tenyésztésbe veszik õket, akkor az utódokba átörökítik azt.

7) Miért van szükség egy genetikai teszt kifejlesztésére?

A jelenlegi laboratóriumi teszt a beteg kutyákat igen, de a hordozókat nem képes kimutatni. Éppen ezért van továbbra is lehetõség beteg kutyák születésére mind amellett, hogy a szülõk vizsgálati eredménye a ma használatos teszt alapján negatív. A genetikai teszt kifejlesztése az alábbi elõnyökkel jár:

· A genetikai teszt lehetõvé tenné a beteg és a hordozó kutyák felismerését.

· A genetikai teszthez csak egy vérminta vagy egy szájnyálkahártya tampon minta kellene, szemben a jelenlegivel, melyhez a vérminták mellé vizelet minta is szükséges.

· A genetikai teszt kifejlesztése lehetõvé teszi majd a betegség teljes felszámolását az összes vizsgált vérvonalban.

· Sõt mi több a genetikai teszt lehetõvé teszi a tenyésztési szempontból elõnyös tulajdonságokkal rendelkezõ hordozók tenyésztésben tartását, biztosítva azt, hogy csak 100%-osan genetikailag mentes kutyákkal párosítják õket.

8) Egy L-2-HGA felszámolását szolgáló programmal kívánják segíteni a staffordshire bull terrier tenyésztést.

A betegség elõfordulásának visszaszorítása és a genetikai teszt kifejlesztése érdekében a lehetõ legtöbb tenyésztésben lévoõ staffordshire bull terrier vizsgálatát kívánják elvégezni. Ezért lehetõség van az Állategészségügyi Szolgálat szakembereivel történõ kapcsolat felvételre, hogy minél szélesebb körben vizsgálatokat tudjanak végezni teljes almokból, illetve magántulajdonban lévõ kutyákból.

 

 

 

 

Az L-2-HGA és a HC (örökletes lencsehomály) genetikai teszt a gyakorlatban.

 

Összeállította: Dr. Csikos Csaba

 

Az összeállítás elkészítésében Symone Ingram az Animal Health Trust (UK) diagnosztikai osztályának munkatársa segített.

 

· Az L-2-HGA genetikai tesztet bármely kutya vérébõl el tudják végezni. A vizsgálathoz 3 ml EDTA-s vércsõbe vett (alvadásban gátolt) teljes vérre van szükség.

· A vizsgálathoz feltétlenül csatolni kell a korrekt módon kitöltött vizsgálati megrendelõt.

· Csatolni kell a vizsgálat kifizetését igazoló dokumentumot. A vizsgálat költsége 65 GB£. *

· Staffordshire bull terrierek esetében a HC (örökletes lencsehomály) DNS tesztet is el tudják végezni. Ez szintén 65 GB£ *költséggel jár.

· Azonban, ha az L-2-HGA és a HC tesztet egy idõben végzik, akkor a két vizsgálat költsége csak 109 GB£ * (nem pedig 130 GB£).

· Ebben az esetben a vérmintát (3 ml EDTA-s vér), a vizsgálati megrendelõt és a fizetési igazolást minél hamarabb el kell juttatni az Animal Health Trust címére.

· A mintát nem kell fagyasztani (érdemes azért 4°C-on küldeni), csak gyõzõdjünk meg a vércsövek gondos záródásáról és csomagolásáról, hogy a szállítás során ne sérüljenek.

· Ebben az esetben elvégzik a vérminták vizsgálatát, és ha a vizsgálati megrendelõn értesítési e-mail cím fel van tüntetve, e-mail-en közlik a vizsgálatok eredményét. A vizsgálat eredményérõl szóló igazolást postán küldik meg.

· 3-4 hét szükséges a vizsgálati eredményekhez. Ez mindkét vizsgálat esetében ennyi idõ.

· A vizsgálatért lehet 65 * illetve 109 GB£ * -ról kitöltött és elküldött csekkel fizetni, vagy credit (bank) kártyával illetve banki átutalással. Az utóbbi két esetben csatolni kell a bankkártya adatai tartalmazó forma nyomtatványt, illetve az átutalást igazoló kivonatot. A banki átutaláshoz szükséges adatok lentebb találhatóak. Banki átutalás esetén érdemes a megjegyzés rovatban a tulajdonos és a kutya adatait feltüntetni.

· Abban az esetben, ha nem egy, hanem több állat vizsgálatát szeretnénk elvégeztetni, akkor minden egyes vérmintához külön csatolni kell vizsgálati megrendelõt és fizetési igazolást (csekket, bankkártya adatokat, átutalási megbízást).

· A vérmintákat nemzetközi csomagküldõ szolgálattal (DHL, UPS, GLS, TNT stb.), elõre egyeztetve minél hamarabb el kell juttatni az Animal Health Trust címére. Lehetõleg hûtött csomagolásban, de nem fagyasztva!