A fül betegségei
A kutyák leggyakoribb betegségeinek egyike.
A kutyákat hajlamosítja a betegségre a hallójárat szűk, szőrrel erősen benőtt volta, ezért gyakori, pl. uszkárokban.
Hajlamosító ok az is, hogy a nagy, lelógó fülük a külső hallójáratot állandóan takarja, annak szellőzését, mechanikus öntisztulását gátolja, ezért gyakori a betegség spánielekben, bassetekben.
Anatómiai hajlamosító ok, hogy a külső hallójárat lefutásában megtörik.
A kiváltó okok között szerepelhet a faggyú- és verejtékmirigyek fokozott termelése, a fürdetés vagy úszás után a járatba került víz, ami a váladékot fellazítja, azzal keveredve felgyülemlik.
A gyulladás súlyosbodásában az elszaporodó, gennyesztő baktériumok jutnak szerephez.
Előidézhetik a betegséget a hallójáratba került idegen tárgyak (pl. toklászok).
Mechanikus kiváltó ok lehet a bőr sérülése harapás következtében, a fül állandó rázása, dörzsölése, a túlzásba vitt mechanikus tisztogatás.
Okozhatják a gyulladást paraziták, pl. rühatkák, tetvek, gombák.
.
Jellemző tünet, hogy a kutya nyugtalan, fejét, fülét állandóan rázza, fülét, fültövét állandóan vakarja, dörzsöli.
Ha a külső hallójárat gyulladás a közép-, illetve a belső fülre is átterjed, a kutya a fejét a beteg oldal felé tartja, nem tud egyenesen járni, a beteg oldal felé dől. A hallójáratból váladék szivárog, az a környező bőrre, szőrzetre tapad, ott elbomlik, rossz szagot áraszt. A fül fájdalmas.
A fültükörrel végzett vizsgálat során az enyhébb esetben a hallójárat bőre kipirosodott, esetleg a hám levált, a bőr nagy mennyiségű fülzsírral vagy pörkökkel borított. Súlyos esetben hallójárat bőre gennyes gyulladásos, kifekélyesedik, végül akár a dobhártya is átszakadhat. Idült esetben a bőr megvastagszik, azon növedékek képződnek.
A gyógykezelés lényege a helyi beavatkozás. A hallójáratot fültisztító folyadékkal kíméletesen, de alaposan kitisztítjuk. Az idegen tárgyat haladéktalanul eltávolítjuk.
A parazitás vagy gombás gyulladásokat a kiváltó oknak megfelelően kezeljük, oldatokkal vagy speciális fülcseppekkel. Jótékony gyulladáscsökkentő szer, fülcsepp becsöppentése. Gennyesedés esetén speciális antibiotikumos fülcseppeket alkalmazunk. Az idült elváltozások gyógyszeres kezelése kevés sikerrel jár, ezért ilyenkor többnyire műtéti megoldást választunk.
A toklász.
A kutyák külső hallójárat-gyulladásának egyik leggyakoribb okozója a toklász. Akinek szedtek már ki toklászt a kutyája füléből, lábából, szeméből az tudja, hogy milyen veszélyt rejtenek magukban a lágyan hullámzó toklász-mezők.
Ki ne ismerné a toklászt?
Gyerekkorunkban sokat játszottunk vele, elcsodálkoztunk különös tulajdonságán, hogy az összedörzsölt két alkarunk közé téve egyre feljebb "mászik". Tudtuk, hogy még véletlenül sem szabad lenyelni, mert nagy bajt okoz. Azt azonban nem is sejtettük, hogy a veszély ténylegesen mekkora. Az egérárpa termését, ami leginkább egy búzakalászra emlékeztet, nevezi a köznyelv toklásznak. Ilyenkor tavasszal a járdák mentén, a nem karbantartott mezőkön néhány hét alatt kalászba szökik ez a fűféle, majd hetek alatt elszárad és széthullatja száraz, sárga termését. A toklásznak megvan az a nagyon rossz tulajdonsága, hogy bárhova befúródva egyre beljebb kerül, és a rajta lévő szálak megakadályozzák abban, hogy kifele mozduljon el. Hegyes vége révén gyakorlatilag a kutya bármely testnyílásába vagy a bőre alá befúródhat, ahonnan csak az állatorvos tudja eltávolítani. A toklász leggyakrabban a kutyák fülébe kerül, ahol nagyon rövid idő alatt kialakul a külső hallójárat gyulladása. Lakásban tartott kutyáknál a gazdi arra lesz figyelmes, hogy a kutya séta közben vagy hazaérve hirtelen rázni kezdi a fejét.
.
Kertben tartott kutyák, vagy kevésbé figyelmes gazdik esetében sokszor csak jóval később, a kialakult fülgyulladás tüneteit észlelik:
a kutya rázza, esetleg ferdén tartja a fejét, dörzsöli a füleit, a fülekben bűzös váladék gyűlik össze.
Friss esetben általában elég az állatorvosnak a toklászt eltávolítania, régebbi esetben sokszor már a szétrohadt toklászt megtalálni sem egyszerű a felgyülemlett váladékban, és ilyenkor mindig a hallójárat-gyulladást is kezelni kell. Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha a toklász a kutya bőrén vagy egyéb testnyílásain (pl. szem, orr, száj, tasak, hüvely) keresztül fúródik be. Ilyenkor a kutya mozgása révén a toklász egyre beljebb jut, és akár több centméterre i s eltávolodhat a befúródás helyétől, szerteágazó járatokat hagyva maga után. Ez gyakran szinte lehetetlenné teszi a szétroncsolt szövetek közt az idegentest megtalálását.
A fülek után talán a leggyakoribb, hogy a lábujjak közt fúródik be a toklász. Eleinte csak egy kis duzzanat látszik, majd kialakul egy gennyes tályog, ami később kifakad, a kutya nyalja a lábát, sántít. A gazdi sokszor csak a gennyező sipolynyílást veszi már észre, ami nem akar begyógyulni. A toklász bekerülhet az állatok szemébe, ahol gennyes kötőhártya-gyulladást okoz. A kutya beszippanthatja a toklászt, amit hosszas prüszkölés jelez, befúródhat a kutya szájába, szuka kutyák hüvelyébe vagy kan kutyák tasakjába.
.
Mit lehet tenni?
A legbiztosabb nagy ívben elkerülni a toklászos területeket. Ha ez nem megoldható, akkor lógó fülű kutyáknál érdemes a fülek belső felületéről, hosszúszőrű kutyáknál legalább a lábvégeken lenyírni a szőrt. Rendszeresen át kell nézni a kutyákat és kiszedegetni a szőr közül a fennakadt toklászokat, még mielőtt befúródnának.
Fülgyulladás.
A fülgyulladás az egyik leggyakoribb betegség amivel a kutyatulajdonosok felkeresik az állatorvost. Jó hír, hogy megfelelő kezeléssel gyorsan és hatékonyan lehet gyógyítani, de elhanyagolva a kutya akár a hallását is elveszítheti.
Fülgyulladás.
A hallójárat gyulladása a kutyák egyik leggyakoribb betegségeinek egyike. Macskákban is előfordul, de a fül anatómiai viszonyai miatt jóval ritkábban (szinte csak fülrühösséghez kapcsolódva).
A fül három fő részből, külső,- közép,- és belsőfülből áll. Leggyakrabban a külső hallójáratot borító bőr gyulladása következik be, amit külső hallójárat-gyulladásnak (otitis externa) nevezünk.
A fülgyulladás minden életkorban és minden fajtában kialakulhat, mégis néhány fajtánál (labrador, német juhász, spánielek) különösen sokszor találkozunk vele.
Kiváltó okok.
A folyamat kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ilyen lehet ha fürdés, vagy fürdetés során víz, séta közben toklász, vagy bármilyen idegen test, külső élősködő kerül a hallójáratba, ami gyulladást okoz, és elősegíti baktériumok, gombák megtelepedését.
Honnan tudjuk, hogy kutyánknak (macskánknak) fülgyulladása van?
A kutya rázza, dörzsöli a fülét, esetleg ferdén tartja a fejét. A fülbe belenézve a hallójárat bőre kipirult, gyulladt, nem egyszer bűzös váladék szivárog belőle. A gyulladás vagy csak az egyik oldalon jelentkezik , vagy akár mindkét fület érintheti egyszerre.
Ezek a fülgyulladásos esetek általában jól kezelhetőek, bár a kezelés akár több hétig is eltarthat a teljes gyógyulásig. Lényeges, hogy a tünetek észlelésekor minél hamarabb keressék fel az állatorvost.
A legfontosabb teendő ilyenkor a gyulladást kiváltó ok megszüntetése (pl. idegen test esetén annak eltávolítása), és a hallójárat alapos tisztítása. Ezt követheti a gyógyszeres terápia, ennek két fontos eleme van: Az első a hallójárat naponta történő tisztítása erre a célra kapható fültisztító oldattal, a második a naponta kétszer alkalmazandó fülcsepp. A fülcsepp baktériumölő, gombaölő, atkaellenes, és gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmazhat. A kezelést otthon, akár több héten keresztül folytatni kell, alkalmankénti állatorvosi kontrollvizsgálat mellett.
Ha nem hat a kezelés.
Ha a rendszeres kezelés ellenére sem következik be számottevő javulás, illetve ha a gyulladás különösebb látható ok nélkül többször visszatér, valamilyen hajlamosító okra, betegségre kell gondolnunk. Ezekben az esetekben nem a fülben van az elsődleges probléma, hanem a fülgyulladás csak másodlagos tünetként jelentkezik.
A leggyakrabban előforduló háttérbetegség az allergia. Az allergiás kutyák 70%-ában kialakul fülgyulladás. Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra ( vérvétel, allergiavizsgálat, a fülváladék mikrobiológiai vizsgálata) van szükség a pontos diagnózis felállításához és a terápia sikerességéhez. Fülgyulladáshoz vezethetnek még egyéb betegségek is, mint például a pajzsmirigy elégtelenség, mellékvese túlműködés (Cushing kór), vagy egyes autoimmun betegségek.
Elhanyagolt, makacs esetekben előfordul, hogy az idült gyulladás miatt a hallójárat annyira beszűkül, hogy a gyógyszeres terápia lehetetlenné válik (az állat eddigre már a hallását jórészt elvesztette). Ilyenkor sajnos csak a műtéti megoldások jöhetnek számításba, ami legtöbbször a külső hallójárat eltávolítását, és a középfül feltárását jelenti. A kutya hallása ebben az esetben azonban már nem menthető meg.
Komplikációt jelenthet, ha a gyulladás, illetve a kórokozók továbbjutnak a dobhártyán keresztül a közép és a belsőfülbe. Ilyenkor a belsőfülben található egyensúlyozószerv is károsodhat, ami súlyos tünetekben jelentkezhet: a kutya ferdén tartja a fejét, nem tud egyenesen menni, folyton elesik, hány, szemei folyamatos rezgőmozgást (nystagmus)végeznek. Ez az állapot már intenzív állatorvosi beavatkozást igényel.
Összefoglalva a külső hallójárat gyulladás egy nagyon komoly betegség, amely akár a kutya hallásásnak elvesztéséhez is vezethet, de időben felismerve, és szakszerűen kezelve általában sikeresen gyógykezelhető.
